Kezdő fogyókúrázók rémálma, amikor nem elég, hogy le kell mondani a megszokott reggeliről, ebédről, vacsoráról, új alapanyagok, és új ízek kerülnek a tányérokra, még új fogalmakat és rövidítéseket is kell megismerni. Pedig ha komolyan gondoljuk az életmódváltást, érdemes ezeket a a rövidítéseket megtanulni és az étkezéseink összeállításakor, illetve a mérleg használatakor figyelembe venni.
1. BMI = body mass index -> testtömeg index (ritkábban Quetelet-index)
A testtömeg index egy - a korunk, és a nemünk által meghatározott - érték, amely iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a testsúlyunk a magasságunkhoz képest normális, túl sok, avagy túl kevés (mert ilyen is van). Jó kiindulópont lehet az egészséges testsúly kialakításához, de mindenképp érdemes figyelembe venni, hogy a BMI nem mutatja meg, hogy egy adott személynek mekkora a testzsír százaléka. Emiatt egy nagyobb izomtömeggel, de kevesebb testzsírral rendelkező, aktív sportolónál az eredmény csalóka lehet.
A BMI kiszámítása csak 18 év feletti nők és férfiak esetében alkalmazható. Idős embereknél a normál testtömeg index értéke nagyobb a fiatalokéhoz képest.
A BMI normál tartománya 20 és 25 közé esik. 20 alatti érték soványságot, 25 feletti érték pedig túlsúlyt jelez.
Kiszámítása: testsúly kilogramm osztva a méterben mért testmagasság négyzetével.
Egyes tudósok szerint a BMI a magasabb embereket általában kövérebbnek, az alacsonyabbakat viszont soványabbnak mutatja, ezért új számítási képletet javasoltak: BMI = 1,3 x testtömeg (kilogramm) / magasság (méter). 1,69 m az a magasság, amelyiknél a régi és az új képlet azonos BMI értéket ad.
2. CH = a mumus, az ördög maga, a diétázók réme, amitől mindenki retteg, és amit mindenki mellőzni szeretne. Ez bizony a SZÉNHIDRÁT.
Anélkül, hogy nagyon belemennénk az emberi test működésének rejtelmeibe, mindenképp említést érdemel a gyors és a lassú felszívódású szénhidrátok közötti különbség.
A lassú felszívódású CH-k általában a finomított gabonát és hozzáadott cukrot nem tartalmazó, magas rosttartalmú élelmiszerek (barnarizs, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru, olajos magvak, zöldségek), amelyek mértékkel fogyasztva egész nap egyenletes szinten tartják a vércukorszintet, gondoskodva arról, hogy messziről elkerüljenek bennünket az "úgy ennék valamit" (egy kis kekszet/csokit/péksütit) típusú gondolatok.
A gyors felszívódású szénhidrátok pedig ennek a szöges ellentétei, a hagyományos, cukros, lisztes finomságok, gyümölcsök, tejtermékek, amit ha megeszünk, egy óra múlva már kívánósak leszünk tőlük.
A napi ajánlott CH adag: testalkattól, fizikai igénybevételtől függően 2-3 g/testsúly kilogramm.
3. GI = glikémiás index
A glikémiás index (GI) azt jelenti, milyen mértékben növeli meg az adott táplálék a felszívódás során a vércukor- és az inzulinszintet. GI-indexe elsősorban a szénhidrátot tartalmazó élelmiszereknek van, a szénhidrátokat ugyanis a szervezet szinte kivétel nélkül szőlőcukorrá alakítja.
A GI értéke nemcsak az adott étel tápanyagtartalmától, hanem elkészítésének módjától is függ: növeli a GI értéket például az intenzív főzés, turmixolás, aprítás, reszelés vagy a vízben való oldás (üdítőitalok, cukros tea). Így gyorsabban megemeli a vércukorszintet például egy pürésített zöldség, mint az egészben megpárolt, vagy egy gyümölcsturmixnál jobb a friss, egész gyümölcs.
Csökkenti a GI értékét a kímélő elkészítés (pl. párolás), valamint az ételben levő vagy azzal együtt fogyasztott fehérje, zsír és rosttartalom (pl. zöldségfélék).
Kép forrása: vitalitasportal.hu
Általában igaz, hogy az alacsony GI-értékű élelmiszer a fogyókúra szempontjából hasznos, de ez alól a tej/kefir/joghurt és a narancs/grapefruit kivétel, mert gyors inzulinreakciót váltanak ki, ami egészséges emberekben (akiken a GI-indexet mérik) megakadályozza a vércukorszint magasra emelkedését. Ez jojó effektushoz vezethet.
Remélem, hasznosnak találtad a bejegyzést és most már tisztábban látod, hogy mostantól milyen szempontok alapján alakítsd ki az új étrendedet.
Sok szeretettel üdvözöl:
Reya, a Te alakbarátnőd :)
Felhasznált források:
